Gingl Zoltán 1988-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem fizikus szakán. Az egyetemi évek alatt a Központi Fizikai Kutatóintézetben végzett munkáiból két tudományos diákköri dolgozatot írt a Paksi Atomerőműben mért zajos neutronfluxus-jelek elemzéséről és elméleti fizikai kutatásként a kvázikristályok szerkezetének számítógépes meghatározásáról, melyekkel országos harmadik és helyi első díjat nyert. 1988-ban a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékére került és a véletlenszerű elektronikus zajok számítógépes szimulációjával kezdett el foglalkozni tudományos segédmunkatársként. 1990-ben tanársegédi, 1994-ben adjunktusi és 2002-ben docensi kinevezést kapott. 1992-ben egyetemi doktori, 1996-ban PhD fokozatot szerzett, 2002-ben habilitált. 2011 februárjától az Informatikai Tanszékcsoporton létrehozott Műszaki Informatika Tanszék alapító vezetője. 2011-ig a Fizikus Tanszékcsoport alkalmazottjaként a Fizika Doktori Iskola témavezetője és törzstagja, 2009-től a Kari Gazdasági Bizottság tagja volt. 2011 óta az Informatikai Tanszékcsoporton a Vezetőség tagja, a Tanszékcsoporti Tanács tagja, a Mérnökinformatikus záróvizsga-bizottság elnöke, az Informatika Doktori Iskola törzstagja. 2012 nyarától a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának tudományos és közkapcsolati dékánhelyettese.
Huszonöt éves egyetemi oktatói munkája során előadásokat és gyakorlatokat tartott, laborok létrehozását irányította méréstechnika, elektronika, mikrovezérlő és szoftver-definiált műszerezés témakörökből. Felkérés alapján oktatott a Tokyo Metropolitan University, a Texas A&M University, a University of Uppsala és a Gdansk University of Technology intézményekben is. Több, mint 50 szakdolgozat és diplomamunka, valamint 8 TDK dolgozat témavezetője volt. 2012-ben a irányítása mellett készült el a mérnökinformatikus MSc szakindítási anyag, a képzés 2013-ban indult, amit szakfelelősként is felügyel. A modern kísérletező oktatást műszerek és szoftverek fejlesztésével támogatja, melyeket a fizika, kémia, biológia és informatika középiskolai és egyetemi oktatásában is használják. Öt egyetemi jegyzet társszerzője, az oktatás modernizálásával kapcsolatos kutatásait 19 hazai és nemzetközi közleményben ismertette, több felkért előadást tartott itthon és külföldön is.
1997-óta vezet kutatócsoportot, PhD-hallgatói közül három fokozatot szerzett, egy további hallgatója védése idén márciusban lesz. Jelenleg négy PhD-hallgató témavezetője. Kutatási munkája során a leggyakrabban károsnak tartott véletlenszerű zajok hasznosítására keres módszereket; szoftvereket és hardvereket fejleszt a lehetőségek kihasználására. Eredményeket ért el
Rendszeresen részt vesz interdiszciplináris kutatásokban is jelfeldolgozási módszerek, algoritmusok, szoftverek, célműszerek kifejlesztésével orvosi, kémiai, fizikai területeken, melyekhez közel 80 publikáció és 200 feletti független hivatkozás tartozik. A műszereket és szoftvereket amerikai, ausztrál, német és lengyel egyetemeken is használják. Emellett német és amerikai cégek megrendelése alapján 4 különböző műszer teljes elektronikai tervezését, prototípusainak összeszerelését és tesztelését, valamint a beágyazott processzoron és a vezérlő számítógépen futó grafikus felületű szoftverek kifejlesztését is önállóan végezte.
Tudományos eredményei 144 publikációban jelentek meg, melyek közt 85 lektorált folyóiratcikk, 54 konferenciacikk és egy nemzetközi szabadalom is szerepel 65-ös összegzett impakt faktorral. 11 nemzetközi és 4 hazai konferencián volt meghívott előadó, további 12 nemzetközi meghívott előadási anyag társszerzője. Munkáira 841 független – köztük 655 Web of Science és 6 Nature – hivatkozást kapott. 13 publikációra kapott legalább 13 független hivatkozást (a Hirsch-index értéke 13).
2002 óta a Fluctuation and Noise Letters folyóirat szerkesztője és 12 nemzetközi impakt faktoros és egy hazai folyóirat kérte fel bírálónak műszaki és fizikai témákban. Egy nemzetközi konferencia elnöke és egy másik társelnöke volt Spanyolországban és az Egyesült Államokban. Vendégkutatóként dolgozott Svédországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Japánban és az Egyesült Államokban is.
12 Országos Tudományos Kutatási Alap pályázatban vett részt, 4-nek volt a témavezetője. 2000-ben 4 évre elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat és 2006-ban 3 éves Bolyai Kutatói Ösztöndíjat kapott. Emellett több TÁMOP és más pályázatban is irányít projekteket.
2014. január 15.