Egyszerű áramkörök

Szerzők: Somogyi Anikó, Mellár János, Makan Gergely és Dr. Mingesz Róbert
Tananyag elsajátításához szükséges idő: 45 perc

A videólecke bemutatja az egyszerű áramkörök felépítését, valamint az egyszerű áramkörök esetén alkalmazott számolásokat.

Szükséges előismeretek:

A videóleckében használt szimulációs programok:

A videólecke után érdemes megoldani az alábbi tesztfeladatokat.

Elsajátítottad a tananyagot? Teszteld a tudásod!

Hány kΩ az eredő ellenállása egy 2 kΩ-os és egy 3000 Ω-os, egymással sorosan kapcsolt ellenállásnak?
Hány Ω az eredő ellenállása egy 2000 Ω-os és egy 3 kΩ-os, egymással párhuzamosan kapcsolt ellenállásnak?
Egy 500Ω-os és egy 1.5 kΩ-os ellenállást sorba kapcsolunk, majd ezzel párhuzamosan kapcsolunk egy 3 kΩ-os ellenállást. Mennyi az így kapott vegyes kapcsolás eredő ellenállása Ω-ban mérve?

(A képre kattintva felnagyítható az ábra.) A fenti áramkörben hány mA áramerősséget mérhetünk az AM2-vel jelölt ampermérővel? (A válaszban csak a mérőszámot adjuk meg!)
(A VS1-gyel jelölt bemeneti feszültség 5V, az R1-gyel jelölt ellenállás értéke 2 kΩ, az R2-vel jelölt ellenállás értéke 500 Ω, míg az R3-mal jelölt ellenállás értéke 1,5 kΩ.)

Az ábra szerint a breadboardon összeállított, 4 ellenállást tartalmazó áramkört ezúttal egy 1,5V-os elemről tápláljuk. (A képre kattintva felnagyítható az ábra.)
R1=2 kΩ, R2=500 Ω, R3=1000 Ω, R4=1,5 kΩ.
Elindítjuk a szimulációt. 
Mennyi a negyedik ellenállás sarkai közt mért feszültség (U4) voltban mérve?
(Tizedespontot használjon, ne vesszőt!)

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014