A szakirodalomban számos kinyerhető alakjellemzőt találunk, amelyeket sikerrel alkalmaztak már aláírás verifikáció során:

• befoglaló téglalap szélessége, magassága, a szélesség és magasság aránya
• momentumok, Hu momentumok
• gradiens-irány hisztogram, forgatás-invariáns gradiens irányhisztogram
• középvonal-hasonlóság
• vonalvastagság
• pontok száma
• görbületek bizonyos helyeken

Gyakran az aláírás képet nem egyetlen objektumként vizsgálják, hanem particionálják a képet és ezekre a particiókra külön-külön számolják az egyes jellemzőket. A particionálás történhet egyenletesen rács mentén, nem egyenletesen, hanem súlypontok által, kör mentén körcikkekre bontva.