Skip navigation

Kézírás jellemzők

Előismeret

Gradiens irány-hisztogram: A vizsgált írásmintán - elsősorban az írásvonal és a háttér határán - vizsgáljuk a gradiensek irányát. A 360°-ot adott számú intervallumokra bontjuk, és összeszámoljuk, hogy egy-egy irány-intervallumban, hány darab elem kerül. Ezt az értéket normalizáljuk az elemek számával.

Üregek alakja: Az üregek alatt az írásvonallal körbekerített háttér-részleteket értjük. Az üregek kapcsán olyan alakjellemzőket vizsgálhatunk mint a cirkularitás, átmérő, befoglaló téglalap oldalainak aránya. Az üregek gyakoran megjelennek azoknál a betűknél, ahol a kézírásban hurok van. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy ez a jellemző kultúrafüggő, ugyanis nem minden kultúrában használnak hurkokat a betűk írásához. Az is befolyásolja ennek a jellemzőnek a vizsgálatát, hogy a hurkok mérete mekkora az írásvonal vastagságához képest.

A betűk dőlésszöge: A betűk dőlésszöge fontos jellemző. Van akik a jobbra dőlő, vannak akik balra dőlő betűkkel írnak, és olyanok is, akiknél ez a fajta dőlt íráskép nem annyira jellemző. A betűk dőlését főképp a felső szárral rendelkező betűknél érdemes megfigyelni.

A betűszem magassága (angolul x-height): A betűszem magassága a kisbetűk magassága a sormagassághoz viszonyítva.

Sortávolság: A sortávolság a sorok közötti távolság.

Sormagasság: A sorokban a felső szárral rendelkező betűk és a nagybetűk magassága.

Szavak közötti távolság: A szavak közötti távolság alatt két szó közötti távolságot értünk. Természetesen ennek a távolságnak mindenkinél van valamekkora átlaga és szórása, amit figyelembe kell venni. A kézírás kapcsán problémát jelent, hogy egyes személyek írásképében nem csak a szavak között vannak hézagok, hanem szavakon belül is, ahol a betűk nem kapcsolódnak egymással.

Az alapvonal dőlésszöge:  Az alapvonal az vonal, amelyet a lelógó szárral nem rendelkező betűk aljához igazítunk. Az lapvonal dőlésszöge ennek vonalnak (vagy a rá illeszkedő egyenesnek) a vízszintessel bezárt szöge. Az alapvonal dőlésszögét mind a teljes sorra, mind pedig a szavakra vonatkozóan külön jellemzőként figyelembe vehetjük.