Simplicity is the soul of efficiency.
Egy-egy informatikai tanulmány végét a záróvizsga zárja le. A struktúra ismert: kapsz két tételt, annak kidolgozására van valamennyi időd, majd bekísérnek a bizottság elé. Ott először megvéded a szakdolgozatod, majd a tételekről beszélgetsz két tanárral, akik eldöntik, megérdemled-e azt a diplomát, avagy sem. Stresszes, ugye?
A záróvizsga követelményét mindenki ismeri: tanulni kell. Sajnos a munkát nem lehet kikerülni, ezt bele kell fektetni. Ha technokratán akarok fogalmazni, akkor ez a cikk a záróvizsgák nem funkcionális követelményeiről szól, azaz hogyan is kell ezt jól csinálni.
A dokumentáció PDF formában megtalálható itt.
Frissítés A téma elkelt! Motiváció Véletlenszerű tesztesetgenerálás célja egy szoftver biztonságtechnikai tesztelése generált bemenetekkel, hibás viselkedést remélve (pl. memóriaszivárgás). Egy-egy hibát találva, a javítást kivitelező szoftverfejlesztőnek először meg kell találnia a hibát kiváltó tényleges okot.
Ezt a feladatot hivatott megkönnyíteni az automatikus tesztesetredukció diszciplínája, mely algoritmikusan csökkenti a hibát előidéző tesztesetet, annak bizonyos tulajdonságait megtartva. Az első, és mai napig aktívan használt algoritmus a Delta Debugging (DDMin), mely a bemenetet elemi egységekre bontja, majd ezek különböző konfigurációival próbálja csökkenteni a teszteset méretét.
A projekt célja a verziókezelés bemutatása magyar nyelven. Felfogható, hogy a
ScottChacon and Ben Straub. 2014. Pro Git (2nd. ed.). Apress, USA. könyv bizonyos fejezeteinek a szabadfordítása.
Részletek a jegyzetből A verziókezelő (Version Control System – VCS) egy szoftverrendszer, amely rögzíti a változásokat a fájlokon az idő folyamán. Programozói szemszögből ezek a fájlok programkódot tartalmaznak, de kb. mindent is lehet kezelni. Minden változtatás az előző állapothoz képest kerül meghatározásra inkrementálisan, így könnyű az állapotok között váltani, visszavonni egy vagy több változtatást.
A teljes dokumentáció megtalálható itt.
Feladatkiírás Az iparban évtizedek óta kiforrott technológia a beágyazott rendszerek használata. Beágyazott eszközök találhatók az autókban, gyárakban, nyersanyagfeldolgozó telepekben és háztartásokban. Ezen rendszerek feladata szenzoradatok olvasása, ezek alapján döntéshozás és beavatkozás, azaz a befogadó rendszer vezérlése. Az Internet of Things fogalom 2010 környékén terjedt el világszerte, mely lehetővé tette a beágyazott rendszerek szélesebb körű elterjedését, megjelentek a Raspberry Pi és az Arduino sorozat elemei.
Az iparban használt szoftverek nagy része C/C++ programozási nyelven íródott, annak hatékonyságát kiaknázva, viszont az Internet of Things által meghódított közönség nem feltétlenül rendelkezik célirányos tudással ezen a területen.