Bármelyik informatikai képzésen veszünk részt Szegeden, a végén egy szakdolgozatot / diplomamunkát le kell tenni az asztalra annak érdekében, hogy diplomát adjanak cserébe. A szakdolgozatról hivatalos tájékoztatást az Informatikai Intézet honlapján lehet olvasni. Az ott lévő gondolatok itt nem is lesznek tárgyalva, csak az elejéről idemásolva pár fontos gondolat:

A dolgozat témája olyan informatikai szakmai probléma megoldása, amivel a hallgató bizonyítja, hogy a tananyagot elsajátította, járatos a szakirodalomban, képes a megfelelő szakmai megoldások megtalálására, a tanultakat alkalmazni tudja és általában a szakmában felmerülő szokásos feladatokat képes önállóan megoldani.

A dolgozat témája kutatási, fejlesztési vagy alkalmazói jellegű, esetleg ezek kombinációja lehet. Az elméleti jellegű dolgozatoknak a számítástudományhoz, illetve határterületeihez, míg a gyakorlati jellegű dolgozatoknak az informatikai (hardver, szoftver) technológiákhoz, eszközrendszerekhez kell kapcsolódnia.

A dolgozat terjedelme mellékletek nélkül alapszakon 25-50 oldal, mesterszakon 30-60 oldal.

Miután a formai követelmények ismertek, mitől is lesz jó az a 25-60 oldal?

Az első fontos gondolat, hogy a dolgozat nem a szerzőjéről szól, nem is arról, hogy mennyit fejlődött az írása alatt, vagy hogyan érezte magát közben. Nem a fejlesztés naplója, hanem egy objektív dokumentáció az elkészült munkáról melyet átolvasva az ott közölt eredmények reprodukálhatóak harmadik fél számára is. A cél nem csupán az elkészült munka bemutatása, hanem a döntések, a módszertan és az eredmények prezentálása.

Ideálisan:

• Indokolt: Tartalmazza a munka motivációját, miért készült (azon felül, hogy diplomát szeretnénk szerezni), milyen problémát old meg. Emellett minden tervezési döntést és felhasznált technológiát szakmailag indokol.
• Objektív: Informatikában a „termék” jóságát nem szubjektíven jellemzik, valamilyen objektív metrika támassza alá az elért eredményeket. Megvalósult-e a dolgozatban specifikált szoftver / játék / bármi? Ha algoritmizálásról van szó, akkor összehasonlítás más elérhető megvalósításokkal.
• Reprodukálható: Ideálisan a leírás olyan pontos, hogy egy szakmabéli harmadik fél csupán a leírás alapján képes kell legyen rekonstruálni a megoldást és az eredmények megegyeznek.

Tartalmi javaslatok

Bevezetés

A bevezetés egy kivonatát tartalmazza a dolgozatnak. Aki csak ezt az 1-2 oldalt olvassa el, annak is legyen valamilyen képe a továbbiakról (és el tudja dönteni ez alapján, hogy végig szeretné-e olvasni a maradék X oldalt). Elemei:

• Probléma felvetése: A megoldandó probléma precíz definíciója.
• Motiváció: Miért fontos megoldani ezt a problémát? Ez lehet a legszemélyesebb része a dolgozatnak, pl. “mindig is szerettem a számítógépes játékokat”, “a családi vállalkozásunknak már régóta szüksége van a kézi munkát kiváltó informatikai fejlesztésre”, stb.
• Scope: Mit vállal a dolgozat és mit nem?
• Eredmények: Pontokba szedve mik azok a konkrét eredmények (pl. irodalom feldolgozása, tervezés, implementáció, kiértékelés).

Irodalomkutatás, Háttér

Igen valószínű, hogy a megoldandó problémát valaki már körbejárta. Körbe kell nézni az interneten, könyvtárban, bármilyen elérhető (és hivatkozható!) forrásból, mi áll már rendelkezésre, és mit kell még hozzáadni a megoldáshoz. Ha hasonló problémákkal foglalkoztak már, miben különbözik a jelenlegi munka az irodalomban találhatótól? Fontos megemlíteni, hogy minden felhasznált irodalmat, eszközt stb., fel kell tüntetni, különben plágiumot kiáltanak és akkor lehet elölről kezdeni az egész folyamatot.

Nem egy felsorolás kell, hanem egy kritikus elemzés, miben erős / gyenge a hivatkozott munka és miért. A szakmában hova illeszkedik a dolgozat témája.

Feltételezhető, hogy a dolgozat olvasója szakmabéli, nem a bitektől kezdve kell felépíteni a gondolatot. Szokták értékelni, ha néhány tudományos cikk is hivatkozva van az elmúlt néhány évből.

A felhasznált technológiákat is érdemes itt bevezetni, miért esett azokra a választás. (Szintén feltételezve, hogy az elérhető technológiák megismerésre kerültek és objektív módon kerültek kiválasztásra.)

Tervezés, Módszertan

Az előző fejezetből felszedett tudással már neki lehet kezdeni a felvázolt probléma megoldásának. Mivel a dolgozaton keresztül a szerző a saját szakmai felkészültségét és precizitását szeretné közvetíteni, így érdemes a tervezéssel kezdeni.

Ha egy szoftvert mutat be a dolgozat, akkor a rendszer elemeinek bemutatásáról érdemes beszélni, ha használ adatbázist, annak a sémája, leírása.

Érdemes a szakmában használt jelölésrendszert használni.

A saját munka leírásának kell kitennie a dolgozat legnagyobb részét (Tervezés, Implementáció és Eredmények).

Implementáció

A hogyan részletei, technikai megoldások, optimalizációk.

A dolgozat oldalait nem illik kitölteni forráskóddal (főleg nem egyszerű getter / setter-ekkel). A kritikus részeket, algoritmusokat, komplexebb megoldásokat érdemes bemutatni lényegre törően.

Ha képregény a végeredmény, az rossz! Ha képek kerülnek beillesztésre, akkor aranyszabály, hogy az oldal harmadán legyen és a maradék pedig szöveg. (Természetesen lehetnek kivételek, de akkor az legyen megindokolva.)

Eredmények

A mit bemutatása, az elkészült munka bemutatása. Amennyiben egy algoritmus lett megvalósítva, akkor konkrét mérési eredmények kellenek (futásidő, memóriaigény, pontosság stb.). Bármi, ami az adott témánál indokolt. Érdemes figyelni a reprodukálhatóságra.

Ha az irodalmi áttekintésnél fel lett dolgozva néhány tudományos publikáció, akkor azok kiértékeléséhez lehet leginkább hasonlítani ezt a fejezetet.

Amennyiben egy szoftver került megvalósításra, akkor annak részletes bemutatása, a specifikációt fedi-e, tételesen tárgyalva.

Bármi is kerül ide, értelmezni kell az eredményeket. Miért lettek azok? Megfelelnek az elvárásoknak?

Összefoglaló

Hasonló a Bevezetéshez, az ott vállalt feladatokhoz visszacsatolás, mi teljesült, mi nem. Az elkészült munka összegzése, az eredmények vázlatos jellemzése. Ha valaki csak a Bevezetést és az Összefoglalót olvassa el, akkor legyen képe arról, hogy mi valósult meg, milyen eredmények születtek.

Technikai javaslatok

• LaTeX: Nem biztos, hogy az első találkozás a LaTeX-el boldogságot okoz, de hosszú távon megtérül, ha LaTeX-ben íródik a dolgozat. Van az intézetnek sablonja, a körítéssel már nem kell foglalkozni és a hivatkozásokat is jól kezeli. Pl. az Overleaf online szerkesztő pedig minden mást megold (de akár egy egyszerű offline szövegszerkesztő is elegendő, személy szerint én VS Code-ban írok LaTeX dokumentumokat).

• Ábrák: Már volt róla szó, az ábrák legfeljebb az oldal harmadát töltsék ki, vagy mellékletbe kerüljenek. Minden ábrának legyen sorszáma, címe és a szöveg hivatkozzon is rá (különben minek is lenne ott?). Ha nem vektorgrafikus az ábra, érdemes nagyfelbontású képet illeszteni be, ránagyítás után is jól néz ki. Amennyiben az ábra nem saját készítésű, hivatkozni kell a forrását.

• Helyesírás: Egy szakmai munkát nem illik helyesírási hibákkal leadni. Elképzelhető, hogy 1-2 marad benne, az nem olyan nagy probléma, de általánosságban legyen átfuttatva egy elemzőn (pl. Word is aláhúzza és az Overleaf is jelzi).

• Stílus: A szöveg használhat E/1-et, királyi többest („megvizsgáltuk”) vagy passzív szerkezetet használjon. A stílus konzisztens legyen a dolgozat teljes terjedelmében. Kerülni kell a pongyola megfogalmazásokat, tárgyilagos, objektív kijelentéseket kell tenni.
  A dolgozat nem regény, egy jó munka leírásakor nagy valószínűséggel nem is lesz gond a terjedelem alsó határát elérni. Nem kell költői megfogalmazásokkal élni.

• Irodalomjegyzék: A felhasznált irodalom jegyzékét is illik jól megcsinálni. Könyv hivatkozása elestében: szerző, cím, kiadó, kiadás éve. Tudományos cikknél / folyóiratnál: a cikk szerzője, címe, a folyóirat neve, kötetszáma, megjelenés éve és az oldalszám. Internetes hivatkozásnál: pontos webcím és az elérés ideje.

• Mesterséges intelligencia: A dolgozathoz felhasznált mesterséges intelligencia alapú eszközöket (pl. ChatGPT, Gemini, Copilot, stb.) és azok felhasználási módját dokumentálni kell a dolgozat végén. Felhasználási módok lehetnek pl. nyelvhelyesség ellenőrzés, ábra, szöveg vagy kódgenerálás.