DIÁKOK KÉSZÍTETTÉK (nem csak) DIÁKOKNAK

Bevezető

Használati útmutató javaslatok – érdemes elolvasni!

Projektek

Bevezető

Ezen az oldalon olyan projekteket találtok, amelyeket a SopRobotics Műhely alapító diák tagjai készítettek, akik már 2-3 éve használják és programozzák az Arduino különböző fajtáit (UNO, WEMOS, ESP) munkáikban. Most azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az egyik Arduino készletben (Arduino Upgradad Learning Kit) található eszközök felhasználására – lehetőleg minél többre – találjunk ki projekteket, majd ezeket olyan formában tálaljuk, hogy azok alapján egy kezdő is önállóan el tudjon indulni, de a középhaladóknak (sőt a mátrixhoz írt könyvtárral a haladóknak!) is igyekszünk ötleteket adni. A kapcsolások összeállításáról videókat illetve több lépésre bontott kapcsolási rajzot készítettünk, és természetesen a kódot is mellékeljük.

A kezdőknek mindenképpen javasolt olvasmányok a MISZAK csoport oktatási anyagai. Az ezekben foglaltak nagy részét ismertnek tételezzük fel a továbbiakban – persze lehet, hogy 1-2 dolog visszaköszön a PREZENTÁCIÓ fájlokban, de egy kis ismétlés sosem árt! Emellett nekik mindenképpen a színkeverésés projekttel érdemes kezdeniük, mert abban is van egy-két alapdologról (mint pl. breadboard) információ!

 Ilyen anyagok pl.:

  1. Arduino kezdőlépések
  2. Amikor először megnyitod az Arduino programot (fejlesztői környezetet)!
  3. Ezek Tinkercad segítségével készített és lefuttatható szimulációk.

Apropó, Tinkercad! Érdemes erre az oldalra (tinkercad.com) ellátogatni, mert sok példaprogram található itt, de FŐLEG azoknak jöhet jól, akik még nem rendelkeznek a készlettel. Ők itt rakhatják össze a virtuális áramkörüket, és ugyanúgy tudják a megírt programmal működtetni (szimuláció), mint a valódit. Sajnos nincs meg benne minden „kellék”, amit mi használunk a készletből, de addig is, amíg a megrendelt doboz megérkezik Kínából, megteszi 🙂

Használati javaslatok

A PREZENTÁCIÓkhoz
Egy projekt több alprojektből (kapcsolásból) áll, amelyek az egyszerűbbek felől haladnak a bonyolultabbak felé. A PREZENTÁCIÓk elején egy kis ismertetőt olvashattok az aktuális projekthez kapcsolódó elméletről illetve a használt eszközökről. De ezek akár át is ugorhatóak…

A videókhoz

A SopRobotics tagjai is sokat tanultak youtube-os videókból. De néha előfordult olyan is, amikor – szerintünk – mindent úgy csináltunk, ahogy a videón látszott, de nekünk mégsem működött… Ebből kiindulva mi szerettük volna úgy elkészíteni ezeket a filmeket, hogy tényleg hasznosak legyenek. Ezért csak ott gyorsítottuk fel illetve vágtuk meg, ahol tényleg szükséges volt. Tettük ezt annak tudatában, hogy a Youtube-on be lehet állítani a lejátszás sebességét, ezt mindenki egyénre szabathatja saját tempójának megfelelően.  Másrészt, szakaszokra osztottuk a videókat, ezek gyakorlatilag a PREZENTÁCIÓban található kapcsolási rajz lépései.

Végül lássuk a projekteket!

Színkeverés RGB-LED-del

Ebben a projektben először szólunk a színekről, színkeverésről illetve a félvezetőkről és a LED-ről, belevéve az RGB-LED-et is.
A kapcsolásokban először 3 különálló LED-et működtetünk gombokkal, majd megismerkedünk az RGB-LED arduinos moduljának használatával is. Ezután ötvözzük ismereteinket, és az RGB-LED 3 színét kapcsoljuk ki-be a gombokkal, így előállítva cián, magenta és sárga fényeket. Végül a kék LED gombját potméterre cserélve tudjuk változtatni annak arányát/intenzitását a kikevert színben.

Virágöntözés automatizálva

Ebben a projektben célunk, hogy megóvjuk rózsánkat J a kiszáradástól. Ehhez a készletből felhasználjuk a vízszintjelző szenzort és a páratartalom- és hőmérő szenzort. Az öntözéshez szükségünk lesz egy szivattyúra (ez sajnos készleten kívüli elem), amit relével működtetünk.
Mielőtt nekiugrunk megépíteni az áramkört, körbejárjuk az automatizálás illetve a páratartalom fogalmát. AZ eszközök közül a relével ismerkedünk meg jobban. Az első programunkban azt mutatjuk meg, hogyan lehet egy szenzor (esetünkben a hőmérő) adatait megjeleníteni. Majd a relé használatával is megismerkedve, összeállítjuk a kapcsolást.
Végül összerakjuk az öntözéshez szükséges vízkört (tartály, műanyag cső, szivattyú) és egyesítjük az áramkörrel.

Ajtónyitás RFID kártyával

Ebben a projektben az egyre inkább elterjedő RFID-t mutatjuk be a leggyakrabban alkalmazott felhasználásával, vagyis ajtónyitásra használva. Először magával a módszerrel és eszközzel ismerkedünk meg, majd a motorokról esik szó általánosságban illetve a szervómotorról, amivel a zárást-nyitást végrehajtjuk.
Az áramkör megépítése és működtetése után egy pizzásdobozból épített maketten is bemutatjuk, mit tud kapcsolásunk.
Továbbfejlesztett változata a riasztóval ellátott ajtónyitó, amihez a berregőt használjuk. Ez „sivít”, ha az ajtónyitás nem az RFID-n keresztül történik.

Morze

Ebben a projektben elsősorban a mikrofon használatára szerettük volna alkalmazást kitalálni. Végül egy nem tipikus módja jutott eszünkben: a mikrofonban ti és tá(áá) szavakat mondva, a program azok hosszát figyelve azonosítja, hogy ti vagy tá volt a jel, majd a Morse-kód alapján dekódolja a betűket és az LCD-kijelzőn megjeleníti azokat. „Elméletként” a mikrofont és a Morse-távírót/kódot járjuk körbe.

Mátrix

A LED-mátrix használatához készült egy saját könyvtár, amelyet természetesen bemutatunk és közreadunk. Ennek segítségével lehet betűket, egyszerűbb ábrákat kirajzolni a mátrixra, majd a régi kedvenc, a Snake programját is megírtuk, csak hogy a joy-stick is kaphasson valami feladatot!

Jó szórakozást kíván a SopRobotics Műhely!

(Balról jobbra: Hargitai Benke/ Révai Miklós Gimn. Győr/; Sztojka Áron /Höhere Technische Bundeslehranstalt Eisenstadt/ Lang Ágota tanárnő /SOE FEI/; Molnár Barnabás /BME VIK/; Bejó Mátyás /Soproni Széchenyi I. Gimn./)