Jelenlegi hely

Diplomamunka, szakdolgozat szabályzat

Alapvető szabályozás

A diplomamunka, szakdolgozat (továbbiakban dolgozat) készítésének alapvető szabályait az SZTE TTIK Tanulmányi Ügyrend 18. pontja határozza meg. Az Informatikai Intézet kiegészítő követelménye, hogy nem tanári szakokon a hallgató nem nyújthat be olyan dolgozatot, amelyet már korábban más szakon megvédett.

A dolgozat témája, tartalmi elemei

A dolgozat témája olyan informatikai szakmai probléma megoldása, amivel a hallgató bizonyítja, hogy a tananyagot elsajátította, járatos a szakirodalomban, képes a megfelelő szakmai megoldások megtalálására, a tanultakat alkalmazni tudja és általában a szakmában felmerülő szokásos feladatokat képes önállóan megoldani.

A dolgozat témája kutatási, fejlesztési vagy alkalmazói jellegű, esetleg ezek kombinációja lehet. Az elméleti jellegű dolgozatoknak a számítástudományhoz, illetve határterületeihez, míg a gyakorlati jellegű dolgozatoknak az informatikai (hardver, szoftver) technológiákhoz, eszközrendszerekhez kell kapcsolódnia. Az informatikatanár egyetemi szak esetén mindezek kiegészülnek még az informatika oktatásának sajátos problémáival, illetve szakmódszertani kérdéseivel.

Gazdaságinformatikus BSc, mérnökinformatikus BSc és programtervező informatikus BSc, molekuláris bionika BSc, illetve a programozó matematikus és műszaki informatikus főiskolai szak, informatikatanár egyetemi szak képzésének keretében készítendő szakdolgozat témák tartalmi elemei:

- Algoritmikus témájú szakdolgozat tartalmi követelménye: A kiírásban szereplő irodalomban megfelelő részletességgel megadott algoritmusok implementálása, tesztelése, elemzése.

- Optimalizálási témájú szakdolgozat tartalmi követelménye a hallgató számára megadott meghatározott szűkebb feladathoz az ismert és elérhető algoritmusok közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az előnyök és a korlátok bemutatása alkalmas mintafeladatokon, vagy standard tesztfeladat halmazon.

- Gazdasági témájú szakdolgozat tartalmi követelménye a hallgató számára megadott gazdasági témájú feladathoz az ismert és elérhető algoritmusok közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az elérhető gazdasági előnyök és az alkalmazhatósági korlátok illusztrálása példákkal.

- Elméleti számítástudomány témájú szakdolgozat tartalmi követelménye: A kiírásban szereplő irodalom feldolgozása és rendszeres bemutatása, példák kidolgozása és/vagy algoritmus implementálása és teszteken való elemzése.

- Szoftverfejlesztés témájú szakdolgozat tartalmi követelménye a hallgató számára egy informatikai rendszer (vagy annak jól elkülöníthető részének) megvalósítása. A szakdolgozatnak igazolnia kell, hogy a hallgató megfelelő szintű programozói kompetenciával rendelkezik.

- A műszaki informatikai témájú szakdolgozat tartalmi követelménye az informatika módszereit igénylő műszaki tartalmú feladat megoldása és annak megfelelő dokumentálása.

Gazdaságinformatikus MSc, mérnökinformatikus MSc és programtervező informatikus MSc, illetve programtervező matematikus és műszaki informatikus egyetemi szakok képzésének keretében készítendő diplomamunka témák tartalmi elemei:

- Algoritmikus jellegű diplomamunka. Adott problémára fejlesszen ki algoritmust, annak helyességét ellenőrizze, becsülje meg az algoritmus erőforrásigényét és azt, vagy egy új tudományos publikációban ismertetett algoritmust hatékonyan implementáljon, teszteljen, és hasonlítsa össze az irodalomban feldolgozott algoritmusokkal.

- Szoftverfejlesztés jellegű diplomamunka. Önállóan fejlesszen ki egy szoftver rendszert, azt vigye végig egész életciklusán, a specifikációtól és tervezéstől az implementációig, a dokumentációig és a tesztelésig.

- Elméleti számítástudomány tartalmú diplomamunka. Az adott terület, problémakör több szempontból való bemutatásán, az irodalom újszerű feldolgozásán kívül tartalmazzon önálló eredményeket, megállapításokat, vagy mutassa be az eredmények újszerű alkalmazásait.

- Gazdasági jellegű diplomamunka. Gazdaságban, iparban felmerülő kérdéshez modell felállítása, ennek informatikai szempontból való vizsgálata (a megoldható feladatok méretének jellemzése, adott minőségű megoldás műveletigényének megadása a méret függvényében, az alkalmazhatóság korlátainak ismertetése).

- Műszaki informatika jellegű diplomamunka. Egy műszaki területhez kapcsolódó feladat informatikai módszereket alkalmazó megoldását végezze el és mutassa be. Dokumentálja a megoldás működési tesztjét is; amennyiben a munka elméleti, a gyakorlati alkalmazásokkal való kapcsolatot tegye világossá. Emelje ki eredményeinek újszerűségét, hasznosságát.

Projekt munka:

Támogatandó, ha a szakdolgozat / diplomamunka projekt keretében kerül kidolgozásra. Ugyanakkor a témakiírásoknak szeparáltnak kell lenniük, amelyek külön-külön fogalmazzák meg az elvégzendő feladatokat. A dolgozatoknak önállóan értékelhetőnek kell lenniük, azoknak külön-külön meg kell felelniük az elvárásoknak.

A témakiírás és a dolgozat nyilvános, ami azt jelenti, hogy az elkészült dolgozatot bárki megtekintheti a Intézet archívumában, a dolgozat a helyben olvasható anyagok között kerül elhelyezésre.

Kivételt képez az a dolgozat, amelynek témáját a Intézet titkosnak minősítette a téma kiírásakor. Az ilyen dolgozatok védés utáni tárolásáról a TVSZ 4. sz. melléklete rendelkezik.

 A téma kiírása, témavezető

A dolgozatok témáit kiíró egységek az Informatikai Intézet tanszékei és a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport (továbbiakban Intézeti egységek).

 A témakiírás tartalmazza a témavezető megjelölését, a megoldandó feladat ismertetését, a megoldáshoz rendelkezésre álló, felhasználható eszközöket (pl. szoftver, szakirodalom), az elérendő célt (pl. egy algoritmus implementációja valamilyen programozási nyelven), valamint azt, hogy milyen szakos hallgatók jelentkezését várják.

 A téma kétféle lehet, belső vagy külső téma. Mindkét esetben a témakiírást a Intézeti egység vezetője (tanszékvezető, kutatócsoport vezető) engedélyezi.

 Belső téma az, amikor a Intézeti egység oktatója, tanszéki mérnöke, kutatója (továbbiakban Intézeti egység munkatárs) javasolja a témát kitűzésre és egyben ezzel vállalja a témavezetést is.

 Külső téma az, amit egy külső szakember hirdet meg. Ekkor - a téma elfogadása esetén - a hallgató munkáját közvetlenül nem Intézeti egység munkatárs irányítja, hanem a témát javasló szakember. Ebben az esetben a külső témát befogadó Intézeti egység vezetője egy belső konzulenst nevez ki, aki a Intézeti egység munkatársa. A belső konzulens a téma kidolgozása során a szakmai felügyeletet látja el, a témavezető által javasolt érdemjegy megállapításánál pedig a Intézeti kontrolt gyakorolja. A külső témavezetőnek szakdolgozati téma esetén legalább főiskolai vagy BSc, diplomamunka téma esetén egyetemi vagy MSc végzettséggel kell rendelkeznie. Az SZTE Informatika Doktori Iskola PhD hallgatók által meghirdetett témák külső témáknak minősülnek, melyeknél a külső téma szabályai szerint kell eljárni.

 Olyan cég kérésére, amely az Informatikai Intézettal írásban szabályozott és a titkosítás igényére is kitérő szakmai együttműködésben áll, a cég által kiírt és elfogadott témát a befogadó Intézeti egység vezetője haladéktalanul titkosnak minősíti. Más téma titkossá nem minősíthető.

 A hallgató saját, "hozott témát" is feldolgozhat dolgozatában. Ebben az esetben az eljárás az, hogy a hallgató vagy valamely Intézeti egység munkatársát kéri fel a témavezetésre, és ekkor a felkért munkatárs a belső téma szabályai szerint intézi az ügyet tovább, vagy egy külső szakembert kér fel a témavezetésre, aki ebben az esetben a külső téma szabályai szerint jár el.

Határidők

 A Intézeti egységek évente kétszer írják ki a választható témáikat. A témakiírások közzététele a szorgalmi időszakok vége előtt két héttel történik.

 A hallgatók saját témával az oktatókat a szorgalmi időszakok vége előtt két héttel bezárólag kereshetik.

 A hallgatónak a témaválasztást követő szorgalmi időszakkal kezdődően a dolgozathoz kötődő kurzusokat - a meghirdető oktatóval egyeztetve - az ETR szabályai szerint kell felvennie.

 A dolgozat beadási határidejét a Kari Naptár határozza meg, a beadás helye a Intézet tanulmányi előadójának irodája. A tanulmányi előadó a beérkezett dolgozatokról nyilvántartást vezet, majd átadja a témavezetőknek a dolgozatokat bírálatra. Külső téma esetén a dolgozat a külső témavezető írásos értékelésével és a javasolt osztályzattal együtt nyújtandó be.

 Titkosnak minősített dolgozat benyújtásakor a dolgozat titkos minősítését a dolgozatot átvevő tanulmányi előadóval a benyújtónak tudatni kell.

Jelentkezés a témára és a dolgozat készítése

 A hallgató tanulmányozza a Intézeti egységek által meghirdetett témákat, majd felkeresi a kiválasztott témához megjelölt témavezetőt, a téma kellő mélységű megismerése céljából. A hallgató részletes ismeretek birtokában választ. A hallgató témaválasztása csak akkor érvényes, ha a témavezető - ha van, akkor a belső konzulens is - és a Intézeti egység vezetője által aláírt kitöltött témaválasztó lapot (lásd jelentkezesi lap) a Intézet tanulmányi előadónak leadja.

 A témaválasztó lap beadási határideje a témaválasztást követő vizsgaidőszak vége előtt egy héttel van.

 A kiválasztott témáról a hallgató egy rövid munkatervet készít, mely tartalmazza - legalább havi bontásban - a feladat megoldásának ütemezését, az elvégzendő feladatokat és a várható eredményeket.

 Általában egy témán egy hallgató dolgozik. Amennyiben az a különleges helyzet áll elő, - a feladat mérete vagy egyéb más ok miatt - hogy egy témán több hallgató dolgozik, akkor is minden hallgató önálló dolgozatot készít, melyben kötelezően ki kell térni arra, hogy melyek a saját és melyek a munkatársak eredményei. A munkatársak által elért eredmények csak hivatkozásként és nem a dolgozat érdemi fejezeteinek részeként szerepelhetnek a dolgozatban.

 A dolgozat készítője más szakon benyújtott dolgozatából ugyanolyan módon használhat fel részeket a dolgozatában, mint más idegen munkákból.

 A dolgozat értékelésébe kizárólag az új eredmények számítódnak be.

 A dolgozathoz molekuláris bionika BSc szak esetén egy "Dolgozat készítés" kurzus, a többi szak esetében két egymásután teljesítendő "Dolgozat készítés I." és "Dolgozat készítés II." kurzus tartozik. A téma felvételét követően témát váltani kizárólag a témavezetők - az eredeti és az új - egyetértésével lehet. Ilyen esetben a hallgatónak vállalnia kell, hogy az új témával kapcsolatos minden elvárást a még rendelkezésére álló "Dolgozat készítés I. ", "Dolgozat készítés II.", illetve "Dolgozat készítés" kurzusok keretén belül teljesíti.

 A hallgató köteles a témavezetőnek a munka haladásáról rendszeresen - a témavezetővel egyeztetett időpontokban - beszámolni. Amennyiben a hallgató a rendszeres beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az adott félévet elégtelen gyakorlati jeggyel kell lezárni.

 Sikertelen "Dolgozatkészítés I.", "Dolgozatkészítés II.", "Dolgozat készítés" vagy az éves munkaterv nem teljesítése esetén a témaválasztás folyamatát meg kell ismételni.

 A dolgozatkészítés II., "Dolgozat készítés" kurzus teljesítését követően új dolgozat téma nem választható.

A szerzői jog

 A szerzői jog - ha a hallgató és a témavezető másként nem rendelkezik egy közös megállapodásban - mind a témavezetőt, mind a hallgatót megilleti. A dolgozatban elért eredményeket a későbbi munkáikban a közös eredményekre hivatkozva szabadon felhasználhatják.

A dolgozatra vonatkozó követelmények

 A dolgozatra vonatkozó szerkezeti és formai követelményeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletben foglaltak betartásával a dolgozat elkészítéséhez word sablon (kötéstábla, címoldal minta, word sablon a dolgozat készítéséhez, melléklet minta), illetve a latex minta (link2) használható.

A dolgozat terjedelme mellékletek nélkül 30-60 oldal.
A dolgozat beadandó kettő bekötött példányban, valamint elektronikusan pdf formátumban.

A dolgozat bírálata

A bírálatot a témavezető a bírálati lap (lásd itt) szempontjai alapján készíti. A bírálat eredményeként javaslatot tesz a dolgozat érdemjegyére. A dolgozat végleges érdemjegyét a záróvizsgán a záróvizsga bizottság állapítja meg.

 A dolgozat véleményezési és elbírálási szempontjai:

 Az eredmények teljessége, mennyisége, minősége (A kitűzött feladatot teljességgel megoldotta-e a hallgató vagy csak felszínesen; a kitűzött célokat elérte-e a hallgató; az eredmények hogyan viszonyulnak az elvártakhoz; hasznosíthatók-e; elérhetők lettek volna esetleg más, fontos eredmények is, de a dolgozatban azok nem szerepelnek; valóban a kiírt feladatot oldotta meg; a mellékelt szoftver hatékonysága). (0 - 20 pont)

 Az eredmények elérésére tett erőfeszítések, önállóság (A téma kidolgozottságának foka; a megoldás munkaórában becsült mérete; elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott, összecsapott munka; jó kidolgozás, alapos munka; különlegesen nagy feladat jól kidolgozva, precízen, részleteiben is). (0 - 20 pont)

 Az eredmények helyessége (a dolgozat tartalmaz-e szakmai tévedéseket, hibás következtetéseket vagy egyéb szakmai hibákat; a mellékelt szoftver helyessége a kód esetleges hibái). (0 - 20 pont)

 A megoldás jellege (ismert, a feladatnak megfelelő módszer, technológia alkalmazása; komplex, speciális módszer alkalmazása; speciális szakmai, esetleg tudományos ismereteket igényel; új módszer alkalmazása; kreativitást tükröző megoldás). (0 - 15 pont)

 A dolgozat felépítése, stílusa, kivitele (a dolgozat szerkezete, részei és azok tartalmai, arányai és sorrendisége; általános nyelvi helyesség; szakmai nyelv használata; szakmailag olvasmányos-e, könnyen olvasható-e vagy nehezen érthető). (0 - 15 pont)

 A szakirodalom és a kapcsolódó technológiák feldolgozása (az irodalomjegyzék megfelelő-e; a hallgató használta-e a szakirodalomban megtalálható eredményeket; tükröződik-e a dolgozatból annak megértése; megtörtént-e a megoldás elhelyezése a témát felölelő környezetben és összehasonlításra került-e a szakirodalomban ismert más lehetséges megoldásokkal; a dolgozatban vannak-e hivatkozások a szükséges helyeken, és azok pontosak-e?). (0 - 10 pont)

 Amennyiben a dolgozat összesített pontértéke kevesebb, mint 50 akkor a dolgozat nem bocsátható védésre, ellenkező esetben 50-59 pont (elégséges), 60-74 pont (közepes), 75-89 pont (jó) és 90-100 pont (jeles).

A dolgozat védése

A dolgozat védése a záróvizsga része, ideje kb. 10 perc. A hallgató önálló érdemjegyeket kap a dolgozatára - melyet a záróvizsga bizottság ad, a témavezető javaslata alapján - és a dolgozat védésre.

Titkos minősítésű dolgozat védése esetén a védési bizottság elnöke zárt védést rendel el. A zárt védésen csak a hallgató, a védési bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető valamint a belső és a külső témavezetők vehetnek részt.

Nyilvántartások

A témaválasztó lapokat az Informatikai Intézet tanulmányi előadója a korábban leírt szabályok szerint gyűjti be, és erről nyilvántartást vezet. A Intézeti egységek, illetve az oktatók saját hatáskörben döntenek arról, hogy ezen túlmenően a náluk készült dolgozatokról milyen nyilvántartást vezetnek.

 A sikeresen megvédett dolgozatok könyvtárban történő elhelyezéséről az Informatikai Intézet tanulmányi előadója gondoskodik közvetlenül a záróvizsga után.

 Kivételt képeznek a titkos dolgozatok, ezeket a tanulmányi előadó átadja a Kar adatvédelmi felelősének (aki a TVSZ 4. sz. melléklete szerint gondoskodik a további tárolásról).

 A Intézet nem tárolja azokat a dolgozatokat, amelyeknek bírálati jegye vagy védési érdemjegye elégtelen vagy nem került megvédésre. Az ilyen dolgozatokat a hallgatónak a tanulmányi előadó visszaadja.

 Elfogadva az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsának 2004.02.24-én tartott ülésén.

 A módosítás az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsa által elfogadva: 2006. 03. 16.

 A módosítás az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsa által elfogadva: 2011. 04. 21.

 Módosítva: 2012. 10. 12.

 A módosítás az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsa által elfogadva: 2013. 10. 10.