Valódi vagy fiktív dolog, amely tulajdonságokkal, jellemzőkkel bír és önálló elemként tartjuk számon (pl. autó, személy, könyv, stb.) Az egyedeket téglalappal jelöljük és beleírjuk az egyed nevét.

Két vagy több egyed között határoz meg relációt (pl. könyvtári adatbázisban ha van egy személy egyed és egy könyv egyed, akkor a köztük lévő kapcsolat a kölcsönzés). A kapcsolatokat rombusszal jelöljük, és beleírjuk a kapcsolat nevét. 

Hasonló példa, ha olyan adatbázist szeretnénk tervezni, amelyben eltároljuk, hogy melyik dal milyen albumokon szerepelt és azon kik adták elő. Ebben a példában az előajta kapcsolat többágú kapcsolat, mert a Dal, a Zenész és az Album egyedhez is kapcsolódik. A példában az egyik helyen nyíllal jelöltük a kapcsolatot, ennek külön jelentése van, amelyet később tárgyalunk.

Rekurzív kapcsolat

Rekurzív kapcsolat esetén az egyed önmagával van relációban (pl. ha van egy személy egyedünk, akkor az anyja vagy apja kapcsolat rekurzív kapcsolat lesz, hiszen mindenkinek az apja vagy anyja szintén személy). 

Egyedek és kapcsolatok tulajdonságát jelöli (pl. egy személy egyed esetében tulajdonság lehet a név, lakcím, születési dátum, adóazonosító). Az attribútumok lesznek azok az adatok, amelyeket az adatbázisban eltárolunk. Minden egyed kell, hogy rendelkezzen legalább egy attribútummal. Kapcsolatok is rendelkezhetnek attribútummal (pl. könyvtári adatbázisban a kölcsönzés kapcsolat rendelkezhet egy mikor attribútummal, amely a kölcsönzés dátumát jelöli). Az attribútumokat ellipszissel jelöljük és beleírjuk a nevét. Azt a legszűkebb attribútumhalmazt, amely egyértelműen azonosítja az egyedet kulcsnak nevezzük. A kulcsban szereplő attribútumok nevét aláhúzással jelöljük. (Lásd a fenti példákat.)

Összetett attribútum

Az összetett attribútum: olyan attribútum, amely maga is rendelkezik részattribútumokkal (pl. a lakcím attribútum lehet összetett attribútum, ha rendelkezik irányítószám, utca és házszám attribútummal). Az összetett attribútumot és a részattribútumokat is ellipszissel jelöljük. A részattribútumokat az összetett attribútumhoz kötjük.

Többértékű attribútum

A többértékű attribútum olyan attribútum, amely egyidejűleg több értékkel rendelkezik (pl. egy könyvnek több szerzője is lehet, ekkor a könyv egyedhez kapcsolunk egy szerző attribútumot, amely többértékű). A többértékű attribútumokat duplavonalas ellipszissel jelöljük.

Olyan egyed, amelynek attribútumhalmazából nem tudunk kijelölni kulcsot (pl. egy színházi előadást a szerzője és a címe nem határoz meg egyértelműen, mert az adott színdarabot többször is előadhatják). Duplavonalas téglalappal jelöljük.

Gyenge entitást meghatározó kapcsolat (pl. ha a színházi előadás gyenge egyed, akkor meghatározó kapcsolattal hozzákapcsolhatjuk egy színházhoz és ez a kapcsolat rendelkezik egy mikor attribútummal, amely a kezdési időpontot mutatja). A meghatározó kapcsolat jele a duplavonalas rombusz.

Abban az esetben, ha egy színházi darabot több színház is bemutatja, a meghatározó kapcsolatot N:M kapcsolattal kell jelölni.

A specializáló kapcsolat olyan kapcsolat, amely hierarchiát jelöl az egyedek között. Például egy épületben minden helyiség rendelkezik ajtószámmal, alapterülettel, így a helyiség egyedet ellátjuk az ajtószám és az alapterület attribútumokkal. Az előadó terem, olyan helyiség, amely az ajtószámon és az alapterületen túl rendelkezik még a férőhelyek számával. A specializáló kapcsolatot háromszöggel jelöljük, amelynek felső csúcsa a főtípus (pl. helyiség) felé mutat. Mivel a specializáló kapcsolat leszármaztatást jelöl, ezért a származtatott egyedek öröklik, a főegyed (vagy főtípus) tulajdonságait. A példában a számítógépes terem, az előadó terem és a iroda is rendelkezik az alapterület és ajtószám attribútumokkal, de vannak csak rájuk jellemző attribútumok is.